Sára lányom elmúlt 15 hónapos. Ez volt az elmaradás oka.

Téma híján a környéket fotózom, újra emlékút, újra magyar történelem. Ez most az Anjou ház címerét díszítő virág... nekem csak a Fiorentina, de ez most nem tartozik ide. Hamarosan jönnek majd az utazások, és újabb témák és újabb képek.

Sokan sokféle képen figyelték, elemezték az Islandon kitört vulkán működését. Olvasni lehetett róla, a légtérzár idején Magyarország felett is látható a hamu. Jelentem naplementekor tényleg látható. Sőt, festői szépséggel díszíti az eget. Ritka az ilyen jelenség, megpróbáltam lefotózni.

Szarvas város birtokolja a történelmi Magyarország közepe címet, ennek talán nincs meg a megfelelő hírverése, sokkal inkább az Arborétumról ismerik ezt a Kőrös-parti kisvárost. Ez az emlékmű része az elmúlt években készített Történelmi Emlékútnak, amely "Magyarország közepéhez" vezet. A képet tavasszal készítettem, amikor már nagyon jól jött volna a rügyfakadás.

Tombolt a tél, nem akart véget érni. Az templom is ezerszer bújt hóbundába. Egyszer lencsevégre kaptam, olyan szép, olyan óriás, hogy nem tudod nem észre venni.

Ilyen a téli liget, színes művészi alkotásokat rejt.

Ősszel amikor Szarvasra költöztünk sokat lehetett még bringázni, mentünk is minden felé, jártunk az élő Körős gátja mentén is. Nagyon szépek voltak a színek, sütött a nap, élvezetes volt. Valahogy így festettem le ezt a délutánt, kiterítve.